Igen.

Bővebben: egy rosszul záródó vagy jól záró, de elavult műanyag ablak mellett úgy érezzük, mintha a szél fújna. A réseken át kimegy a meleg és a pénzünk is. A régi elavult nyílászárók üvegezése háromszor-ötször több energiát enged át. Tehát hiába zárnak jól ablakaink a gyenge hőszigetelő képességű, régi típusú üveg sugárzó hideg felülete és a szoba melegebb részei között megindul a légáramlás: mintha a szél fújna…Ezért is van az, hogy az egyébként azonos hőmérsékletű helyiségekben különböző a hőérzetünk, attól függően, hogy az huzatos vagy jól szigetelt. Egy huzatmentes szoba hőmérsékletét komfortosabbnak érezzük akkor is, ha a mért hőmérséklete alacsonyabb mint a huzatos másiké.

Csak egy kis számolás, ne ijedj meg érteni fogod:

1. Példa: műanyag ablakaink jól zárnak, de nem korszerű az üvegezésük : 10 négyzetméternyi ablak felületen ( átlagos mennyiség egy 60 nm lakásban) naponta kb. 13 kW “megy ki”. Ez gázzal fűtve ma (2013) kb. 450 Ft/nap*

2. Példa: műanyag ablakaink rosszul zárnak és nem korszerű az üvegezésük: kb. 750 Ft/nap

3. Példa: korszerű, jó minőségű műanyag ablak, normál üvegezéssel: kb. 155 Ft/nap, most ennél tovább ne menjünk.( 3 rétegű üveg, kripton gázzal, szélesebb ablak profil stb.)

Így is láthatjuk, hogy ez nagyon komoly megtakarítást jelent. Kb. 9-12.000 Ft/hó!!!!! A komfortérzet javulásról nem is szólva.

 

*18 C fok hőmérséklet különbséggél számolva. (pl. külső hőmérséklet +2 C fok, a lakásban 20 C fokot akarunk.)

 

Igen, de…..

A légkamrák növelik az ablakprofil hőszigetelő képességét, de ha növelni akarjuk a légkamrák számát növelni kell a profil szélességét is. Felesleges, sőt káros is lehet egy 70 mm-es profilszélességbe 5-nél több légkamrát “bezsúfolni”. Ez csak gyengíti a szerkezetet és nem növeli a hőszigetelő képességet. Csak arra jó, hogy a kereskedő/gyártó magasabb árat kérhessen. Kaphatók 6-7-8 légkamrás profilból készült, valóban kitűnő minőségű műanyag ablakok is. Itt a profilszélességet 74-88 mm-re növelik.

A k vagy U érték hőátbocsátási tényezőt jelent. Mindegy, hogy melyiket használjuk-látjuk, a különbség csak annyi, hogy a K régebbi az U napjainkban használatos jelölés.

 

Ezzel az értékkel fejezik ki az ablakgyártók, hogy milyen az általuk forgalmazott nyílászáró, műanyag ablak, műanyag ajtó hőszigetelése. Minél kisebb ez a szám annál jobb a hőszigetelés.

 

A régi ablakoknál ez a szám kb. U=2.8 míg egy korszerű műanyag ablaknál U=1 vagy még kevesebb./ Ez függhet a profil vastagságától illetve az ablak keret kamráinak számától is. /

 

Tehát, egy ablakcsere nem csak esztétikai okok miatt válhat szükségessé, hanem azért is, hogy minél jobban leszorítsuk lakásunk hőveszteségét.

 

De mi is az a hőveszteség?

A hőveszteség akkor lép fel, amikor két különböző hőmérsékletű tér / például egy fűtött lakás és a külső levegő / hőt cserél. Ez a folyamat mindig a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb felé történik. A két teret elválasztó anyag / pl: műanyag ablak / hőszigetelő tulajdonsága befolyásolja a rajta átáramló hő mennyiségét.

 

A hőveszteség mértékegysége: W/K. A felület nagyságát (m2) és a hőátbocsátási tényező (U) értékét (W/m2K) összeszorozva kapjuk meg.Ezzel azt tudjuk kiszámolni, hogy 1 m2 szigetelő közegen keresztül, - ami jelen estben a műanyag ablak - mennyi hőenergia szökik el.

Példával:

 

U=1W/m2*K  / ejtsd: watt per négyzetméter szer kelvin / 1 Kelvin = 1 Celsius-fok

 

Ez azt jelenti, hogy a műanyag ablak minden egyes négyzetméterén folyamatosan 1W energiának megfelelő hő távozik, ha a külső és belső tér hőmérsékletének a különbsége 1 Celsius fok. A hőveszteség mértéke egyenesen arányos a szigetelőfelület méretével, és a külső és belső hőmérséklet közötti különbséggel.

Ennyi energia megspórolásával, lakás méretétől függően 1-2 év alatt megtérül .

 Fix műanyag ablak  - nincs nyitható része. Két fajtája: sima fix illetve ablakszárnyban fix (csak látszólag van ablakszárny, de nem funkcionál)

Nyíló műanyag ablak - csak nyílik, a nyitásirány választható

Bukó műanyag ablak - csak bukik, a vasalat kiiktatásával tisztításhoz teljesen lenyitható

Bukó-nyíló műanyag ablak - a fenti két nyitásmód kombinációját valósítja meg

Középen felnyíló műanyag ablak - más néven: váltószárnyas - egy kilincses - az ablakszárnyak csak egymás után nyithatók - középen nincs tokosztó

 Tokosztós műanyag ablak  - az ablakszárnyak egymástól függetlenül nyithatók - kétkilincses - ha mindkét szárny nyitva, akkor egy úgynevezett függőleges tokosztó található az ablaknyílásban

Billenő műanyag ablak - vízszintes tengelyen történik az elfordulás, nyitás

Emelkedő műanyag ablak - felfelé nyíló ablak valamilyen rásegítéssel általában ellensúllyal

Forgó műanyag ablak - függőleges tengelyen történik az elfordulás, nyitás

Harmonika műanyag ablak - több egység harmonikaszerű összecsúsztatásával történik a nyitás

Toló műanyag ablak - vízszintes mozgatással nyitható

Angol stílusú feltolható műanyag ablak - függőleges mozgatással nyitható

Profil:
A profil a nyílászárónak az a része, amit a köznyelv ablakkeretnek vagy ablaktoknak nevez. Ez fogja közre az üveget. A jó minőségű műanyag ablakok belsejében egy "U" metszetű vasalat fut végig, ami elengedhetetlen a kellő merevség eléréséhez. A gyártási folyamat során, a legfontosabb szempontok a precíz méretezés és a pontos illesztés, mert csak így biztosított a jó záródás és a hosszantartó, megbízható, hibátlan működés.

Beépítési mélység:
Tulajdonképpen a nyílászáró profiljának a szélességét jelenti. Beépítéskor ekkora helyet foglal el az ablakkáva mélységéből. A légkamrák számának növekedésével nő a profil szélessége is, tehát a beépítési mélység is nagyobb lesz.

Légkamra:
A légkamrák a profilon belül kialakított, egymástól teljesen elválasztott légrések, amelyek a műanyag ablak hő és hangszigetelő illetve statikai tulajdonságait javítják. Általában az öt légkamrás műanyag ablakok 70 mm, a hat kamrásak 80 mm, a hét kamrásak 90-93 mm szélesek. Az új technológiáknak köszönhetően, találunk a piacon olyan négy légkamrás műanyag ablakokat is, amelyeknek az "U" értéke meghaladja a hat kamrás ablakokét. Ezt úgy érik el, hogy a négy kamrából kettőt egy speciális habbal fújnak ki, így javul a profil hőszigetelése.

Üveg:
Az általános üveg rétegrend a következő: 4 - 16 - 4. Ez azt jelenti, hogy 4 mm-es üveg után 16 mm-es légrés következik, amit ismét egy 4 mm-es üveg zár le. Az üvegek közötti légrést a prémium kategóriás műanyag nyílászáró gyártók Argon gázzal töltik ki, ezzel is javítva az üveg hőértékét. ( K=1 W/m2K ) Lehetőség van vastagabb vagy több rétegű üvegezésre is, illetve Argon helyett Kripton gázzal való töltésre, ami tovább javítja a hőszigetelést. Ezeket csak indokolt estben használják (pl: passzív házak), mert a műanyag ablakok árát ez jelentősen növeli.

K vagy U érték:
A k vagy U érték hőátbocsátási tényezőt jelent. Mindegy, hogy melyiket használjuk-látjuk, a különbség csak annyi, hogy a k régebbi az U napjainkban használatos jelölés. Ezzel az értékkel fejezik ki az ablakgyártók, hogy milyen az általuk forgalmazott nyílászáró hőszigetelése. Minél kisebb ez a szám annál jobb a hőszigetelés. A hőveszteség mértékegysége: W/K. A felület nagyságát (m2) és a hőátbocsátási tényező (U) értékét (W/m2K) összeszorozva kapjuk meg. Ezzel azt tudjuk kiszámolni, hogy 1 m2 szigetelő közegen keresztül, - ami jelen esetben a műanyag ablak - mennyi hőenergia szökik el.

Példával:

U=1W/m2*K  / ejtsd: watt per négyzetméter szer kelvin / 1 Kelvin = 1 Celsius-fok

Ez azt jelenti, hogy a műanyag ablak minden egyes négyzetméterén folyamatosan 1W energiának megfelelő hő távozik, ha a külső és belső tér hőmérsékletének a különbsége 1 Celsius fok. A hőveszteség mértéke egyenesen arányos a szigetelőfelület méretével, és a külső és belső hőmérséklet közötti különbséggel.

Vasalat:
A nyílászárónak az a része, amit a kilinccsel mozgatunk. Ez felelős a megfelelő és precíz ablakszárnymozgatáshoz. Azaz a nyitás, zárás, buktatás, mikrószellőzés lehetőségét biztosítja. A modern műanyag ablakok már egy úgynevezett "hibás működés gátló"-val vannak felszerelve, ami tulajdonképpen az ablak "kiakadását" akadályozzák meg. Ennek hiányában két nyitásfunkció - pl: nyitás, buktatás - közé csúszhat a vasalat, amelynek következménye az ablakszárny kibillenése, kiakadása.

Résszellőző:
Ezt a funkciót az új típusú ablakok vasalata biztosítja. Lényege, hogy a kilincset a megfelelő pozícióba állítjuk, így kialakul egy pár milliméteres rés, de az ablak nem nyitható ki jobban. Ez egy kényelmes és biztonságos szellőztetést tesz lehetővé. Nagy páratartalmú helységekben és nyílt égésterű gázkészülékek használatakor hasznos vagy elengedhetetlen. Használata azért vált szükségessé, mert a műanyag ablakok tökéletes záródása nem teszi lehetővé a pára távozását illetve a levegő utánpótlását.

Hibásműködés gátló:
Ahogy azt a "vasalat" cím alatt már említettük, meggátolja, hogy az ablakszárny egyszerre nyíljon és bukjon.

Szabályozott szellőző:
Erre akkor van szükség, ha az adott nyílászáró egy helységben van egy nyílt égésterű gázkészülékkel (pl: kazán, gáztűzhely). Ebben az esetben a gázszolgáltatók ezt kötelezővé is tehetik. Ez a rendszer HIGRO szabályzás alapján működik, tehát elzárni nem lehet. A légcsere mennyisége típustól függően általában óránként 5-50 m3. Ez függ a külső belső légnyomás különbségtől és a belső levegő relatív páratartalmától is.

Lég hanghatás:
Ez egyszerűen a műanyag ablak hangszigetelő tulajdonságát jelenti. Mértékegysége a dB (ejtsd: decibel). Az alap, tehát a 4-16-4 rétegrendű műanyag ablakoknál ez az érték 32 dB. Ezt tovább fokozhatjuk például üveg vastagság növelésével, eltérő üveg vastagság használatával és SF6 gáztöltéssel, de ezeket csak nagy hangszennyezettségnek kitett területeken ajánljuk, mert az üveg súlyát és árát is jelentősen megnöveli.

Párkányfogadó:
Ennek a szerepe, hogy megemelje annyival a műanyag ablakot, hogy a párkányt alá tudjuk csúsztatni. A jellemző méret 3-5 cm. Ez egy műanyag elem, amely az ablakkeret aljára van felcsavarozva a kívánt vastagságban. Nagyon fontos, hogy a nyílászáró ezzel együtt kerül beépítésre, tehát az ablak magasság számításakor ezt figyelembe kell venni.

Párkány:
Más néven könyöklő. Két típusát különböztetjük meg, külső illetve belső párkányok. Anyagára a műanyag és az alumínium a jellemző, de kapható fából és sokféle kőből is. Ez a változatosság jellemzi a színeket is. (fehér, mahagóni, aranytölgy, márvány stb.) Az ablakpárkány mélysége függ az ablakkáva mélységétől.

Nyitásirány:
A nyitásirány pontos meghatározása nagyon fontos az ablakok, ajtók megrendelésénél, úgyhogy erre különösen figyeljünk oda, mert a legyártott nyílászáróknál már nem módosítható. A helyes meghatározáshoz a következő lépéseket kövesse:

• álljon szembe az ablakkal úgy, hogy az ablakszárny Ön felé nyíljon
• amelyik oldalon van az ablakpánt (zsanér), olyan nyitásirányú az ablak.

A már télen esedékes ablakcserével sokan tavaszig várnak, mert úgy gondolják, hogy alacsony a hőmérséklet a beépítéskor használt anyagok száradásához ezért nem lesz megfelelő a nyílászárók rögzítése, szigetelése. A másik ok általában, hogy a munkálatok alatt kihűl a lakás és ez jelentősen megnöveli a fűtésszámlánkat. Ezek tévhitek!

A téli hideg időben ugyanúgy elvégezhető az ablakcsere, mint az év bármely más időszakában. Ilyenkor a különbség csak annyi, hogy a szakemberek a beépítésnél "télen használatos" PUR habot alkalmaznak. A két PUR hab csak annyiban tér el egymástól, hogy a téli, már alacsonyabb hőmérsékleten is képes a tökéletes tömítésre és rögzítésre.

Nem kell tartani attól sem, hogy az adott hónapban a munkálatok miatt megnő a fűtésszámlánk, mert a megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek körülbelül 15 percre hagyják szabadon az ablaknyílást. Ez megegyezik egy alapos szellőztetés idejével, arról nem is beszélve, hogy új nyílászárókkal vág neki a hátralevő hűvös időszaknak és ez érezhetően csökkenteni fogja fűtésszámláját.

Úgyhogy ne halogassa a szükségessé vált műanyag ablak és ajtó cserét, mert minden elhalasztott téli nappal csak saját kiadásait növeli!

Érdemes végigolvasni ezt a kis cikket a műanyag ablakok és ajtók karbantartásáról, tisztításáról, mert a munkálatok nem vesznek sok időt és pénzt igénybe, mégis nagyon sokat segít a műanyag ablakok állagmegőrzésében, illetve a hosszan tartó, biztonságos működésében.

A műanyag profilból készített ablakok, ajtók előnye - sok más jó tulajdonsága mellett -, hogy nagyon egyszerű a tisztítása, ápolása. Amit tudni kell, hogy a profilok be vannak vonva egy védőréteggel, aminek a szerepe a kopásállóság növelése és a nap UV sugárzása elleni védelem. Kerüljük az erős vegyszerek és a dörzsölős szivacsok használatát, mert ezek sérthetik a védőréteget, ezzel gyengítve a műanyag ablakok ellenálló képességét. Makacsabb szennyeződések esetében is elég a langyos vízben oldott tisztítószer (pl.: mosogatószer) és egy puha, "szálmentes" rongy használata. Ez a módszer ráadásul eredményesen használható a műanyag ablak, ajtó keretén és üvegezésén egyaránt, így a tisztítás még egyszerűbb.

A karbantartás sem sokkal bonyolultabb. Két dolgot tehetünk a tökéletes záródás érdekében. Az egyik, a tömítő gumik ápolása, amit elég áttörölni egy puha ronggyal körülbelül félévente. A másik, ami a műanyag nyílászáróknál törődést igényel az a mozgó alkatrészek, azaz a vasalat. Ezzel csak annyi a dolgunk, hogy ahol a szerkezet mozgása indokolja, ott olajozzuk meg, így sokáig élvezhetjük a könnyed, akadálymentes működtetést.

Nagyon fontos, hogy ha mégis valamilyen rendellenességet vagy akadást érzékelünk, ne álljunk neki házilag a javításnak, mert lehet, hogy több kárt teszünk, mint jót. Egy szakember rövid idő alatt orvosolni tudja a problémát.

Az előbb felsoroltakon kívül, egy teendőnk maradt még, a műanyag ablak, ajtó nedvességelvezető nyílásának kitisztítása. Ez minden műanyag nyílászáró külső oldalán megtalálható alul. Ez azért fontos, mert az estlegesen képződő pára így akadálymentesen tud kifelé távozni.

Ha a fentieket betartjuk, akkor megtettünk mindent annak érdekében, hogy műanyag ablakaink, ajtóink hibátlan működését sokáig élvezhessük.

Nagyon fontos, hogy vásárlás előtt gondoljuk végig a lehető legalaposabban a kívánt redőny anyagát (műanyag redőny, alumínium redőny) és fajtáját, mert nagyon sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat a későbbiekben. Nagyon sok típus létezik már a piacon és a beépítésük különböző technikát, sorrendet követel meg. Két példa a különböző redőnyök szerelésének tervezéséhez:

-A ráépíthető műanyag redőny vagy más néven felsőtokos redőny variációnál, az ablakkeret tetejére szereljük a redőnyt. Ez csak úgy lehetséges, hogy a műanyag ablakkal egy időben kerül beépítésre, tehát figyelnünk kell arra, hogy a műanyag ablak és a redőny együttes magassága adja ki a kialakított falnyílás magasságát.

-A másik nagyon gyakori változat a műanyag ablakra és ajtóra utólag szerelhető külső tokos redőny. Itt a redőnydobozt kívülről helyezik rá a műanyag ablak keretére. Ennél a megoldásnál, - ha még van rá lehetőségünk - érdemes betervezni az ablakkeret tetejére egy tokszélesítőt. Ha erre már nincs lehetőség, akkor sincs baj, csak számolnunk kell azzal, hogy redőnyünk kitakar pár centit a műanyag ablak felületéből.

Mindkét esetben gondoskodnunk kell továbbá, a lamella levezető sín és a mozgatáshoz szükséges szerkezet helyéről. A gurtnis illetve zsinóros változatok további tokszélesítőt igényelhetnek a kényelmes működtetéshez.